Ezek a rövid üzenetek egy olyan Isten hangján szólalnak meg, aki nem távolságtartó, nem követel és nem a teljesítményt figyeli. Ez a hang közelről szól és egyetlen dologra hív: a Vele való bensőséges közösségre. Arra a felismerésre vezet, hogy a hit nem a szüntelen erőlködésről, hanem a megérkezésről szól; nem a kiérdemelt jutalmakról, hanem a feltétel nélküli elfogadásról.
Életünk nagy részét azzal töltjük, hogy megpróbáljuk irányítani a dolgokat. Terveket készítünk, ragaszkodunk az elképzeléseinkhez, és görcsösen kapaszkodunk abba, amit már ismerünk. Félünk a bizonytalantól, a kudarctól, és attól, hogy elveszítjük az irányítást. De mi van akkor, ha a lelki növekedés nem a szorosabb fogásban, hanem éppen az elengedésben rejlik?
Az emberi természetünk irányítani akar. Szeretnénk tudni a következő lépést, biztosítani a jövőt, és elkerülni a hibákat. De mi történik, amikor az út ködbe vész, amikor a döntéseink rossznak bizonyulnak, vagy amikor az élet egyszerűen csak megtörténik velünk?
A világunk a kiérdemlés elvére épül. Megdolgozunk a jutalomért, teljesítünk az elismerésért, és a hitünket is gyakran egyfajta üzletként éljük meg. De mi van akkor, ha Isten országa egy teljesen más gazdasági rend szerint működik? Mi van, ha a legértékesebb dolgok ingyen vannak?
Oldalszám: 312




















